A harcsa
A Bezdán környéki mélyebb vizek joggal híresek nagy harcsáikról. Így van ez a Bajai-csatornával is, amelyből nem is olyan rég még szép számban kerültek ki Európa második legnagyobb halának méretes példányai.
Aki "hirtelen felindulásból" harcsázásba kezd a Bajai-csatornán az általában gyorsan abba is hagyja. A halóriás horogra csalása itt ugyanis jóval nagyobb helyismeretet és türelmet igényel mint pl. a nyílt Dunán. A harcsa vizek legmélyén szeret tanyázni, ezt a furfangosabb horgászok jól tudják s ezért ott is keresik. A Bajai-csatorna legnagyobb mélységei a magyar határ felé találhatók, a Karapancsa mellett. Itt 12-18 méter mély részek is akadnak.
Az alkalmazott fenekező szerelék igen erős, nagy horoggal ellátva és csalinak legalkalmasabb a testesebb bodorka vagy vörösszárnyú keszeg, amit a törpeharcsák nem bírnak halálra gyötörni, mert valljuk be, ezen a vízen rengeteg van ebből az apró és igen mohó halból. Ahogy az egyik öreg horgász fogalmazott: " Kisebbek mint a bab, de jobbak mint a krumpli!"
Nappal a fenekező szerelék a nyerő amit a harcsafészek közelébe dobunk, azonban éjjel már más felállás jellemző: ilyenkor ugyanis a felszínen rabol az óriás hal. Ekkor úszós szereléket alkalmazunk, úgyszint egy jól megtermett csalihallal ellátva. Ilyenkor ajánlott a fokozott óvatosság: ügyeljünk botjainkra, mivel már nemegyszer megesett, hogy a harcsa a stég korlátján is átcibálta botot mikor a pecás épp nem figyelt oda. Néhány pálcának búcsút is mondhatunk ha távollétünkben nem kötözzük ki őket.
Az éjszakai harcsázás igen eredményes lehet, s ha nem is akad horogra semmi akkor is szép horgászélményben lesz részünk: A pecás hallását semmi sem élesíti ki jobban mint a harcsa rablásának jellegzetes hangja a sötét éjszakában, s ez a Fekete sűrűből átszüremlő sakálüvöltéssel fűszerezve mégiscsak életreszóló kalanddá tud válni.
A legnagyobb ismert bajai-csatornai harcsát az 1980-as években fogta Skerlecz Imre, bezdáni horgász. A hal 75 kilót nyomott, hossza 240cm volt(II. kép). Ez egyben Bezdán történetének legnagyobb hala is. De ismert még Skerlecz Imre azon esete is amivel még az újságba is bekerült: kukoricával, pontyozás közben fogott egy 16 kilós harcsát.
Egy másik meghökkentő fogás is történt az 1980-as években, szó szerint véletlenül fogta ki egy szerencsés horgász a Szojka-öböl sarkán: emberünk estefelé pontyozott, hazafelé készülődve már tekerte fel a zsinórt s ekkor óriási rántást észlelt. Mint kiderült, a harcsa hátába akadt a horog, a hal 52 kilót nyomott.
Továbbá legendás és híres eset még a Karapancsai-erdő erdészének története akinek kacsaállományát megtizedelte egy 80-90 kilóra becsült óriás. A jáger vadászpuskája a mólóhoz volt készítve, várta, hogy a harcsa feljöjjön a felszínre és lőtt, ám sose sikerült végezni a "kacsafalóval". Valószínüleg ugyanezt a halat látta két horgász a zátony tájékán amikor hajnalban a csónak mellett elúszott a vízitök levelei között, ők kb. 2 méteresre saccolták.
A harcsafogással legkecsegtetőbb hónap az április, avagy ahogy a mondás tartja: "Amikor a fűzfa levele akkora, mint az egér füle!" De eredményesek lehetnek még a heves nyári zivatarokat megelőző "csendes" órák is.