A rezervátumról...
2019. január 20. írta: Kalinka Tamás

A rezervátumról...

A Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum (S.R.P. Gornje Podunavlje) Közép-Európa egyik utolsó hpim5176.JPGfennmaradt ártéri vadonja, mely számos erdőt, mocsarat, csatornát, fokot és holtágat foglal magába, több mint 100 négyzetkilométernyi területen.
A Duna bal partja mentén húzódó Felső-Dunamellék rezervátum a több mint 700 négyzetkilométer területű Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum részét képezi, mely Horvátországba, Magyarországra és Szlovéniába is átnyúlik.
A szinte háborítatlan erdők és vizek megőrizték azt a természetes biotópot, melyet ma már sajnos nagyítóval kell keresnünk a világban. A rezervátum területén több mint 280 madárfajt és 55 halfajt azonosítottak, mindezek mellet az emlősök és a növények közül is akadnak itt ritkaságok, mint például a vadmacska és a tavaszi hérics.
Az itt élő emberek megtanultak összhangban élni a természettel, halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel tartották el magukat.
Bár már számos egyezmény védi rezervátumunkat, sajnos még mindig nagy veszélyt jelentenek az invazív fajok, a fakitermelés és a korszerű vízgazdálkodás.
Érdekesség, hogy bár a terület Szerbia fennhatósága alá esik, mégis csaknem tízezer hektárnyi tartozik belőle kataszterileg Horvátországhoz-ez a délszláv háború után kialakult határvitának köszönhető.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr5514579068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása