Nem sokan tudják, hogy a Bajai-csatorna partmenti nádasa egy középkori vár romjait rejti. A Békavár Küllőd (Kolut) és Bezdán között helyezkedett el, a mai Bajai-csatorna partjától nem messze. A koluti németajkú lakosság Schlossriegelnek nevezte a Békavárat s ma is létezik a hasonló nevű dűlőút a küllődi határban. Egy 1768-as térképen még szerepelt Békavár, majd feledésbe merült. Hosszú idő után 1886-ban került elő, mivel a valamikori vár romjait jelentő domb kitűnt a járhatatlan mocsárból, merthogy ez évben nagy szárazság sújtotta a vidéket. Ezidőben újra feltűnik egy katonai térképen Altschloss néven(II. kép)

Grosschmidt Gábor ásatásokat végzett a dombon, és megállapította, hogy azok azonosak a küllődi váréval vagyis Békaváréval. 

Már a római korban is egy castrum (latinul: tábor, kisebb vár) volt itt található, 1482-ben Geszti Mihály volt a vár ura, várnagya pedig Kis Mihály. Egy ferencesrendi kolostor is épült itt, ezt 1541-ben a földdel tette egyenlővé a török. 1526-ban Tomori Pál, Török Bálint, majd valamivel később Szapolyai János is itt keltek át a Dunán, hogy a Mohács védelmére siető királyi sereghez csatlakozzanak. 

A várból mára egy fűzfákkal benőtt domb maradt, ami a nádasból emelkedik ki. 1974-ben Dr. Balla Ferenc és István bezdáni helytörténészek ellátogattak a romokhoz, melyeket így írtak le:

A Bajai-csatorna bal partján indultunk el észak felé. A csatorna irányát követő töltésen 6,5 kilóméter megtétele után irányt váltottunk. Letértünk a jobb kéz felől található szántóföldekre, és 10 percnyi gyaloglás után eljutottunk a katonai térképen 87m-el jelölt magassági ponthoz...az egykori vár területéről a következőket jegyeztük fel: a középső rész ellipszis alakú...hossza 80 méter a legnagyobb szélessége 45m, a legkisebb pedig 20m. A központi rész északnyugati és délkeleti  része előtt egy-egy 60 méter hosszú és 15m széles szigetszerű földterület található. Ezeket 10 méter széles vízzel telt sáncárok választja el központi részétől. Mindhárom földterületet egy 20m széles külső sáncárok vesz körül, melyben magasan áll a víz. 

A Porta praetoria (főkapu) valószínűleg délkelet irányába nézett (Kengyia déli része felé), mivel csak abból az irányból volt megközelíthető a komplexum. E kapuhoz a sáncok felvonóhídjain lehetett eljutni. A főkaputól az út egy 20x20 méteres toronyépülethez vezetett. 

A II. Világháborúban a 7 méter magas domb tetejére egy beton ágyúállást építettek.