Aki otthon van a horgászatban és ismeri a Bezdán környéki horgászhelyeket, annak bizonyára nem sokat mond majd ez a cikk, mivel egy olyan pecahelyről szól, mely talán az egyik leghíresebb a Felső-Dunamelléken. 

A szerbiai Duna-szakasz első számú kőhányása a nagy folyó 1424. kilométerénél húzódik a vízbe, ezt a kőgátat nevezi a helyi nép Rajternek. A T-betűt formáló objektum több mint 100 méterre nyúlik be a meder közepe felé, közvetlenül alatta pedig egy nagy öböl található, amelyet évszázados nyárfák öveznek. 

A bezdániak úgy számolják, hogy alattuk 3 kőhányás található a Dunán, ezek közül a Rajter a legkisebb, a legnagyobb pedig az ún. 19-es kő, amely az 1419. kilométernél található.

A Rajter megközelítése elég nehézkes, az idegen horgászok gyakran meg sem találják, csak azok járnak oda, akik úgymond már "törzsvendégek" ezen a helyen. 

Tíz évvel ezelőtt-alacsony vízállás esetén- még száraz lábbal át lehetett sétálni a gáton, mára azonban egy húsz méteres szakasz hiányzik belőle, ezt a rést igencsak kedvelik a balinok, gyakran rabolnak itt 6-7 kilós példányok is. De a Rajter és a mellette lévő öböl egyébként is eredményes horgászhelynek számít: fogtak már itt 30 kilós harcsát, nagy csukákat, sok kecsegét, 4 kilós márnát és ki tudja még mit. 

Az öböl már 170-es vízállásnál meghorgászható, a kőgátról azonban csak 110 alatti víznél próbálkozhatunk.

Ha a Rajtertől dél irányába haladunk az erdei úton, akkor néhányszáz méter megtétele után egy kisebb öbölbe ütközünk. Ez az öböl az úgynevezett Kapp, mely helyenként 40 méter mély. Főleg a harcsázók kedvelik ezt a helyet, de pontyból is akad itt bőven. Ám mivel a Kapp feneke tele van tuskókkal és gyökerekkel, a nagyobb halakat csak szerencse illetve valóságos csoda közreműködésével lehet innen kikönyörögni. Néhány horgász viszont megelégelte a zsínórszakadásokat és a bottöréseket, így tengeri botokkal, vastag zsinórokkal és hatalmas orsókkal felszerelkezve jöttek horgászni a Kapp-ba. A pecások leleményessége meghozta eredményét: a többszáz kilós halakra szánt szerelékkel úgy húzgálták ki a gödörből a 8-10 kilós pontyokat, akár a keszegeket.

A kősüllő is nagyon szeret a Rajter sziklái között megbújni, volt olyan horgász, aki kizárólag csak erre a fajra specializálódott és szinte mindig szép eredménnyel zárta a pecázást.

Videó, egy 20 kilós harcsa kifogásáról, a Rajternél:

https://www.youtube.com/watch?v=_WqJNvI1VXw&t=27s