Jövőre fejeződik a BABECA program-de mi lesz a természettel?
2019. december 06. írta: Kalinka Tamás

Jövőre fejeződik a BABECA program-de mi lesz a természettel?

A Felső-Dunamellék Rezervátum történetének egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) befektetésén dolgoznak jelenleg is a mérnökök. A BABECA (Baja-Bezdan Canal) program költsége több mint  8 699 537,91 euró, melyet az IPA-Interreg Program finanszíroz. A projekt 2017-ben vette kezdetét, a befejezését pedig 2020. szeptemberére tűzték ki. A program a határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázatmegelőzési rendszerek fejlesztésére irányul. 

A BABECA általános célja:

  • Az árvizektől és a lehetséges árvizektől való veszélyeztetettség csökkentése a projektterületen a Baja-Bezdáni-csatorna vízrendszerének (zsilipek) felújításával;
  • Egyéb üzleti tevékenységekhez, mint például a turizmus vagy a hajógyártás, szükséges feltételek javítása, valamint a határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázatmegelőzési rendszerek fejlesztése. 

Specifikus célok:

  • A tervezett projekttevékenységek kivitelezése és a projekt eredményeinek rendszeres karbantartása;
  • Mederkotrás, uszadékeltávolító platformok és hajórámpák építése, a Bezdán-zsilip és a Sebesfok-zsilip felújítása és karbantartása;
  • A csatorna szűk keresztmetszeteinek és a legproblematikusabb proliferációs pontjainak megszüntetése, a víztestek minőségére ható negatív befolyások javítása és megszüntetése.

da1aa14d5d8845d093b8f09fc49e1591.jpg

A Sebes-foki-zsilip

(forrás: http://babeca.eu/app/hu/about )

Eme programra bizonyos mértékig kizárólag pozitív projektsorozatként tekinthetünk, hisz műtárgy értékű zsilipjeink már valóban megértek a felújításra, illetve a magyarországi csatornaszakaszok is megértek már a kotrásra.

Ám a gond ott kezdődik, hogy a nagy célok között a természeti értékek megóvásáról egy szó sem esik, pedig nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a Baja-Bezdán-csatorna egy UNESCO Bioszféra Rezervátum, illetve egy Ramsari- és Natura 2000 terület szívében helyezkedik el, és Európa egyik utolsó fennmaradt ártéri rendszerének a szerves része. Bár a projektnek köszönhetően a vízrendszer ökológiai és vegyi állapota valóban javulna, a turizmus betörése katasztrófális következményekkel járhat erre a mindeddig szinte érintetlen vidékre nézve. 

Olyan ellentmondásokba is ütközünk a projekttel kapcsolatban, mint például, hogy  a Bajai-csatornán 2010-ben a természetvédelmi értékek megóvása érdekében betiltották a motoros vízi járművek használatát, illetve a parton való építkezést is plusz természetvédelmi engedélyekhez kötötték. Mintha ezek a határozatok nem is léteznének, jelenleg már yachtoknak (!) szánt kikötő terve is napvilágot látott a rezervátum kellős közepén, illetve a BABECA oldalán is nyílt utalások vannak arra, hogy valóban kishajók és yachtok közlekedését tervezik a kontinens egyik utolsó természetes állapotban fennmaradt vízrendszerében. 

Gazdasági szempontból nagy lehetőségeket tár fel a program: fejlődik a vízi infrastruktúra, a turizmus, a vendéglátóipar, a víkendtelepek felvirágzanak stb. Ezért nem csoda, hogy bizonyára érdekek sorozata fűződik a programhoz, s azt pedig pontosan tudjuk, hogy egyszer sem végződött jó eredménnyel, mikor a természetvédelmet az anyagi haszonnal társították.

78585963_1413642275467687_2934636868572020736_n.jpg

A hajóforgalom a nádasokban fészkelő madaraknak sem kedvezne

bajai.jpg

...és persze a horgászoknak sem

A Bajai-csatorna közelében húzódó szerb-magyar határvidék, illetve Kengyia-sziget és a Karapancsa erdeje a mai napig egy olyan szeglete Vajdaságnak, mely ékszerdobozként fennmaradt régi formájában s ez pontosan a határok közelségének volt köszönhető. Az állat és növényvilág itt háborítatlanul maradhatott fenn, és ezt jól példázza az, hogy a Bajai-csatornában szép állomány alakítottak ki a hódok és a vidrák is, valamint a határ menti erdőkben a fekete gólyák és a réti sasok is előszeretettel fészkelnek-ezek az állatok nem tűrik az ember közelségét. A víz olyan növényeknek ad otthont, melyekkel máshol nemigen találkozhatunk: ilyen például a közönséges rence is, mely húsevő növény. 

Mindemellett megemlítendő az is, hogy a Baja-Bezdán kanális a legtisztább felszíni víz Vajdaságban, erre is érdemes lenne értékként tekinteni, és nem feláldozni ezt a kristálytiszta vizet a gazdasági haszon oltárán.

A Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum facebook csoportjában szavazást hirdettünk, melynek kérdése a következő volt: "Egyetért-e azzal, hogy a Bajai-csatornát hajózhatóvá, illetve turisztikai látványossággá tegyék?" -A NEM válaszok győztek, bár a verseny igen szoros volt. Továbbá elgondolkodtató kommentek is érkeztek, melyek közül csak néhányat idézek:

  • -"Vége lenne a  nyugalomnak,ami megfizethetetlen! Kengyia a nyugalom szigete."
  • "Vajdaság egyik legtisztább vize? Európa egyik legtisztább vize? Vajon mennyire maradna tiszta a sok hajó után?! Milyen kihatással lenne a bajai mellett élő állatvilágra, főleg a ritkább fajokra?! Mégjobban meg lennének tizedelve, sőt néhány faj lehet, hogy el is tűnne! Az emberek legtöbbjének a turisztikai látványosságból meg az ég világon semmi haszna nem lenne."
  • "Nem kellene hajózhatóvá tenni. Maradjon így ahogy van. Nyugalom az emberek és vadvilág számára is."
  • "Nagyon nagy felelőtlenség lenne Európa egyik legtisztább vizet ezzel elrontani. De hát a mi véleményünre senki nem kiváncsi...sajnos."
  • "Akárhogy is döntenek, a csatorna mostani mivolta meg lesz sértve. Béregtől Bezdánig biztosan. Szerencse, hogy a Bajai-csatornát nem lehet tehergépkocsira felrakni , mert akkor már nem volna itt ."79150195_2657109334328324_6281105047212261376_n.jpg

Ezt áldoznánk fel...

Kengyia-sziget lakói sem örülnek a helyzetnek. A senki szigetét eddig a nyugalom egyik utolsó fellegváraként ismerték, azonban ez hamarosan megváltozhat. A Bajai-csatorna partján, különösen az északi részen egymás után épülnek a hatalmas "bungalók" (villák), melyekhez gyakran több garázs és medence is tartozik-néhány éve ezeknek a helyén még erdő és nádas volt. Ezek az épületek többnyire nem a helyieké, hanem főleg zomboriaké és újvidékieké. A szigetiek szállásokon (tanyákon), vagy szerényebb bungalókban élnek, van olyan is aki egyszerű kunyhóban, mint ahogy Kengyia modern Matulája is. A déli partvidék még nagyjából érintetlen, mert oda nem vezet kövezett út, és áram sincs-ez a szerencse. 

59328164_1095822360605652_6560783288779145216_n.jpg

Kengyiában vége lenne a nyugalomnak...

Hogy mi lesz? Csak reménykedni tudunk, főleg abban, hogy a turizmus mellett megoldást találnak a természetvédelem problémájára, és arra is figyelmet fordítanak, hogy a viédék megőrizze ősi nyugalmát és természetességét. 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr6015341564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.