Horgászkalandok a Bajai-csatornán- III. rész
2017. szeptember 16. írta: Az ártéri ember

Horgászkalandok a Bajai-csatornán- III. rész

Az amur

 

 A Horgászkalandok a Bajai-csatornán című cikksorozat harmadik részében az amur horgászata kerül nagyító alá. 14089307_841079335993132_4835623740682062225_n.jpgCsakúgy mint pontyból és harcsából, e jövevényhalból is fogtak és fognak még ma is termetes egyedeket eme vízen. 

A Bajai-csatornán 15-20 évvel ezelőtt még elég gyakori jelenség volt a direkt amurra specializálódott horgász, mára csak 2-3 ember műveli ezt a kifinomult "tudományt".  Az amur horgászok rutinja viszonylag hasonló a pontyozókéhoz, azonban akadnak jelentős különbségek is. Az amurozók is kora hajnalban futnak ki csónakjaikkal, amik általában egyszemélyes kis csiklik, ugyanis az apró és könnyű ladik hatalmas előnyt jelent a vizek egyik legharcosabb halának fárasztásakor (ennek fortélyairól alább szó lesz). Míg a pontyozók csak reggel 8-9 óráig áztatják a zsinórt, az amurosok nemritkán délig is várják a halat, ugyanis van mikor az amur a legmelegebb órákban eszik.

A pecahelyre tartva a vízfelszínt kémlelik, hátha meglátják a hajnali nap sugarai alatt "fürdő" amurt, ami feljött a felszínre és hatalmas testét ki-ki mutatja. Ez már jó ómen az amurvadász számára, ugyanis a hal aktivitását jelzi.

Az amurozó kis helyre etet, kizárólag kukoricával, és utóbbival is csalizik. Fenekező szereléke igen erős, precíz fékbeállítással. Régen a tároló orsóval ellátott bambusznád bot volt a nyerő, ma már inkább a modernebb botok és orsók hódítanak. Spiccbottal gyakorlatilag esélyünk sincs az amur kifogására, ezt az ilyen felszereléssel dolgozó pontyozók sajnálják is, mivel van, hogy naponta szaggatják szerelékeiket a mindössze néhány kilós, de annál erősebb amurok is. 

Az amur kapása egyetlen hatalmas rántásból áll, s ha nem elég jók a reflexeink, bizony a botot is kirántsa a tartóból. Ha már megakasztottuk, hagyni kell, hadd menjen. És megy is, mint a torpedó, általában a víz közepe felé veszi az irányt és 50 méter zsinór lehúzása előtt nemnagyon nyugszik meg. Ekkor jól jön a már eméített kis csónak amit masnival kötnek ki a karóhoz, hogy gyorsan el lehessen oldani, s már vontathatja is a ladikot a hal. A nagyobb amurok fárasztása több órát is igénybe vehet, és ha már látszólag meg is adta magát az óriás még nincs vége a harcnak. Az amurok jellemző szokása, hogy a csónaktól néhány méterre újra kirohannak, ekkor történik a legtöbb szakítás és bottörés, mivel a horgász már nem számít ilyesfajta "feltámadásra".  

A Bajai-csatornán fogott legnagyobb amur a 30 kilós súlyt is megütötte.

A furfangosabb amurozók nem szeretik közhírré tenni zsákmányuk méreteit, de általában 10 és 20 kiló közötti "torpedók" kerülnek a szákba. Már nézni is nagy öröm a gigászi hallal való csatát, s bár az amur húsa nem túl ízletes, a horgászélmény ezt kárpótolja.

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr2312868028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.