A Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum két legjelentősebb patakja a Kígyós és a Mosztonga.
A Kígyós(I. kép) 129km hosszú, Magyarországról érkezik, a kis folyam olyan kanyargós, hogy nem kevesebb mint nyolcszor szeli át az államhatárt egy 15 kilóméteres szakaszon.Elhalad Béreg, Küllőd és Bezdán mellet, majd áthaladván a Kozara tölgyerdőn, Monostorszegnél ömlik a Ferenc-csatornába. Ez a mindössze néhány méter széles ér, régen igen gazdag volt halban, s az erdőben található Sárkányos mocsárból bele érkező kisebb csermelyekben, lefolyásokban rengeteg volt a csíkhal. A réti csík (Misgurnus fossilis) egyik érdekessége, hogy ha a víz eltűnik beássa magát az iszapba és ha jön a víz, ő is előjön. Ma is kedvelik a horgászok, tavasszal itt melegszik fel először a víz és itt indul meg először a pecaszezon.
A Mosztongát először 1256-ban említik az okiratok. Annak idején igen fontos szerepet töltött be a helyi kultúrában. Kovács Endre: A Mosztonga c. írásában a zombori múzeum leleteire (Hallstatt-kori urnás temetkezés nyomai) hivatkozva a vidék Sztüx folyójának nevezi. Szakrális jelentősége ma is nagy. Kovács Endre így ír róla: „A lassan folydogáló mocsaras ér – újkori fogalmaink szerint – a Gákova melletti hajdani Páka-pusztából vezet dél felé, majd délkeleti irányba folyik Zombor alá. Az innentől kelet felé, a szintén Gákova alatti Bradovity-pusztában folyó tekervényes eret már Mosztongának nevezték, amely délnek haladva, az előbbivel Zombor nyugati felén találkozott, és a szontai hídnál, amely a későbbi Ferenc-csatornán épült, most már határozottabb mederben haladt dél felé. Útjában Doroszlót a nyugati oldalán megkerülte, és a medre ismét elsekélyesedett. Rácmilitics nyugati oldalán azonban újra megduzzadva, kelet felé kanyarodott, és Karavukova északi oldalán nyugatra fordulva megkerülte a falut. Majd ismét déli irányban, Déronya nyugati oldalán elhaladva, Bács várost is nyugat felől kerülte meg, és egy merész kitérés után kelet felé, Bácstól délre, a Szent Antal-kápolna mellett Bukinig folyt. Itt a falu nyugati oldalán egy lefelé nyíló patkó alakjában nagy mocsarat képezett: a Mosztonga-barát. Végül Bukin mellett ömlött a Dunába.”
Ma a Mosztonga, Zombor alatt torkollik a Ferenc-csatornába.
A nagy magyar polihisztor, Herman Ottó is tanulmányozta a patak élővilágát és a környék kultúráját. „A doroszlai halászok ladikja mindössze ládaszerű”, írja Herman Ottó a népi halászatról szóló művében. A csikászok meg a pákászok szilfarúd evezőjükkel és ezzel a ladikkal közlekedtek a Mosztongán. Tavasszal a vízimadarak tojásait gyűjtötték emberi fogyasztásra. Kora nyáron csádét szedtek, és a napon szárították: kötelet sodortak belőle a búzakévék bekötésére. A fedőnád virágzásakor söprűnek való nádpihét gyűjtöttek. Ősszel a mocsár partjain díszlő kosárfüzet gyűjtötték. A helyi vadászok fácánra, szárcsára, vadkacsára, pézsmapatkányra, vidrára vadásztak a Mosztongán. Odahaza padlógyékényt, kenyérszakajtót, a fűzvesszőből csíkvarsát meg kosarat fontak, söprűt kötöttek. Mindezeket a piacon árusították.