Hogyan működik az erdő? I.- Gombák nélkül nincs igazság
2017. szeptember 03. írta: Az ártéri ember

Hogyan működik az erdő? I.- Gombák nélkül nincs igazság

Az erdő több annál, mint amennyit látunk belőle...az egymás mellet növekvő fák, cserjék és lágyszárúak valamintimages_1.jpg gombák termőtestjeinek látványa csak a jéghegy csúcsa. Az erdő mint valódi szuperorganizmus, az együttműködés iskolapéldája lehetne ha többen s jobban megismernénk. Ha valaki sok időt tölt el a farengetegben az előbb-utóbb ráismer a legapróbb és egyben legcsodásabb részletekre is, és ezeken a természetes működési mintákon elmerengve rájön, hogy az erdőben az anyatermészet szabályai uralkodnak és ezeket felülírni nemigen lehet...

De hogyan működik az erdő? A következő cikksorozatban megismerhetjük a legparányibb kölcsönhatásokat is, valamint rácsodálkozhatunk a természet katedrálisainak életfolyamataira. 

Gombák nélkül nincs igazság

Bármily furcsán is hangzik, tényszerű, hogy a fák szoros kapcsolatban állnak egymással és azokkal az élőlényekkel melyek az ő terméseiket fogyasztják, magvaikat terjesztik, virágaikat porozzák, vagy épp bennük élnek. Például egy fának abszolút érdeke, hogy ,madarak és kisemlősök lakják ugyanis ezek táplálékként tekintenek a lombkoronát támadó rovarokra és hernyókra. De egy fának mindig van B-terve, a tölgyek például keserű és toxikus cseranyagokat termelnek ellenséges fajok jelenléte esetén. Az efféle vegyi védekezéshez persze idő kell, ezért van a korai figyelmeztetésben döntő szerepe az erdő lenyűgöző összjátékának. 

És itt jön képbe az ún. mikorrhizás gyökérkapcsolatság ami annyit tesz, hogy az egy fa gyökerén megtelepedő gomba a hifák(gombafonalak) segítségével más gombapartnerekhez kapcsolódik és így egy az erdő összes fáját öszekötő hálózat jön létre. Érdekesség, hogy egy kanálnyi erdei föld, akár több kilóméternyi gombafonalat is tartalmazhat.  Tehát ha pl. egy kártevők által megszállt tölgy cseranyagokat kezd termelni, az a gombákon keresztül eljut a szomszédos fákba is és ők is védekezni kezdenek. Ezt a tézist egyértelműen bizonyítja egy kísérlet, amikor is egy nyírfába radioaktív szenet oltottak s az nem sokkal később a gombák közvetítésével egy szomszédos fában is kimutathatóvá vált. Ezt a jelenséget egyesek Wood Wide Web-nek nevezik, tehát ez az erdei internet. Ez a gombafonalak általi összekötöttség lehetővé teszi a fáknak a tápanyagcserét is, ezáltal a kevesebbet fotoszintetizáló egyedek is fennmaradhatnak a "közös tartalékból". Ez az összefonódás a gombának is és a fának is előnyös, mivel a gomba elveszi a maga részét a fonalaiban végbemenő  tápanyagforgalomból, a fa pedig kapcsolatban lehet az erdő többi tagjával, információt cserélhet vegyi úton és fölösleg tápanyagait is elteheti a "közösbe". Kimutatták, hogy azokban a növényekben, amelyek gombapartnerekkel működnek együtt, kétszer annyi létfontosságú foszfor és nitrogén található, mint azokban a példányokban amelyek csak a tulajdon gyökereikkel szívják fel a tápanyagot. Persze egyes fák, mint például az akác és az éger lemondhatnak a gombákkal való "társalgásról" a gyökérgümő-baktériumok javára, amelyek égeresek esetében négyzetkilométerenként akár 30 tonna nitrogént is kivonhatnak a levegőből, ez több mint amennyit egy gazdálkodó trágyaként kiszór földjére. Természetesen ha egy fa faképnél hagyja gombapertnerét, az utóbbi nem esik kétségbe, ugyanis a gombáknak is van B-tervük. Csodálatra méltó a kétszínű pénzecskegomba (Laccaria bicolor) esete, amely tápanyaghiány esetén halálos mérget bocsájt a talajba ami megöli a humuszréteg parányi élőlényeit. Mivel a gombák lebontó élőlények, az elpusztult parányokból már könnyedén pótolják szükségleteiket.

Akadnak az erdőben "kalózok" is olyan növények formájában amik gyökereikkel becsatlakoznak a fa-gomba hnilak_smrkovy1.jpghálózatba és onnan veszik vel a szükséges tápanyagokat, ezeknek a növényeknek nincsenek is leveleik vagy igazán jelentéktelenek mivel a hálózatnak hála semmi szükségük arra, hogy ők maguk fotoszintetizáljonak, ilyen növény például a fenyőspárga(II. kép) és az erdei csormolya is. 

Azonban léteznek rossz szándékú gombák is, mint pl. a gyűrűs tuskógomba, amely először a fatörzsön jelenik meg és gombafonalaival a teljesen átszövi a fát még a gyökérrendszert is míg végül nem elégszik meg a kambiumból nyert cukorral és elkezdi lebontani az egész fát. 

Hivatkozások:

Peter Wohlleben: A fák titkos élete 2015

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr9312800372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.