A Ferenc-csatorna és a híres bezdáni zsilip
2017. augusztus 25. írta: Az ártéri ember

A Ferenc-csatorna és a híres bezdáni zsilip

A Ferenc-csatorna nem csupán Bezdán és Nyugat-Bácska történelmében tölt be jelentős szerepet, egész uj_microsoft_publisher_document_17.jpgVajdaság gazdasági fejlődését is elősegítette aranykorában, a 19. században. Egy német származású gazda a következőt mondta Gróf Zichy Ferencnek Cservenkán 1842-ben (aki az ekkor már eliszaposodott kanális esetleges betemetését is számba vette megoldásul): 

"Alles was mer haba, verdank mer dem Graba." vagyis: "Mindenem, amim van, az ároknak köszönhetem."

A csatorna története igen bonyolult, valójában kettő Ferenc-csatorna létezik. Az egyik Ferec József a másik csak simán Ferenc-csatorna. Hogy miért is van kettő? A történelem elárulja:

A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján. 1802-ben adták át a forgalomnak, I. Ferenc német-római császárról nevezték el. A létrehozott csatornának nagy kereskedelmi jelentősége volt, mert az addigi dunai-tiszai hajózási útvonalat 227 km-rel rövidítette meg. (feljegyzések szerint ez az utazás idejét folyásiránnyal szemben 20 nappal csökkentette.) Az 1823-as és az 1838-as nagy dunai árvíz azonban beleszólt a történetbe. Ekkor ugyanis lefűződött a kanyar amelybe a kanális torkollott (mégpedig a mai Kalangyos holt Duna-ág, Monostorszegnél) és a folyó fő medre nyugatabbra vándorolt (a mai mederbe). A holtággá lett szakasz gyorsan iszaposodott, a hajók ekkor már csak úgy tudtak közlekedni, hogy egy kishajóra rakták át a rakomány felét, mert különben megfeneklettek volna. Ezért új medret ástak a csatornának. Az új útvonal Bezdánt is érintette és a híres dunai révcsárdánál torkollott a nagy folyóba. A torkolati kamarazsilip 1854-ban készült el és az egész bezdáni szakasszal együtt I. Ferencz Józsefről nevezték el. Igazi újításnak számított, mivel ez volt Európában az első építmény amelynél víz alatti betonozást alkalmaztak s a világ első betonzsilipje, vasszerkezetét nem más mint Gustave Eiffel tervezte. Mihálik János miniszteri építészeti felügyelő, mivel nem létezett még cementgyártás, maga égetett cementet kamanci (kamenicai) márgából. 90 napon keresztül tartott az építkezés, részben víz alatti betonozással, összesen 19 000 köbméter betont építettek be. Ez a műtárgy a magyar vízépítészetet a világ élvonalába röpítette. E híres zsilip az 1956-os árvíz óta nem üzemel, de tervben van a felújítása. A bezdáni torkolati mű nem érte el a várt hatást, tovább fokozódott az iszaposodás, alig bezdan_zsilip03b_bezdan.jpglett több víz a Ferenc József-csatornában. Más megoldást kellett találni. 1867-ben, a kiegyezés után tért haza Türr István, aki Garibaldi mellett harcolt az olasz egységért. Elhatározta, hogy rendbe teszi a csatornát. Az általa felállított részvénytársaság angol és francia tőkéből csatornát épített Bajától, ennek érdekében kikotortatta a Sugovicát és ezáltal létrejött a Bajai-csatorna, amelyet nem hiába emlegetnek tápcsatornaként is. 1871 és 1879 között sor került a csatornarendszer teljes felújítására, és ekkor egy öntözőcsatorna hálózattal is kibővítették a rendszert. E munkálatok 1872-ben kezdődtek. Május 5-én Ferenc József császár hajóval érkezett Budapestről Bezdánba és arany ásóval ejtette meg az első „kapavágást”. Innen a császár átszállt egy kis kis csatornagőzösre ami Sztapárig, majd Bácsföldvárig vitte.

A Ferenc-csatorna jelentősége igen nagy Bezdán városa számára. Például ennek köszönhette létét a valaha híres bezdáni hajógyár. Ma a csatorna adottságait csak a horgászok és a kajakosok élvezik, azonban nagyritkán a még működő monostorszegi hajógyár kreálmányait felhajtsák a bezdáni hajógyári öbölbe, hogy ott megfordulva folytathassák útjukat Doroszlón keresztül, a gombosi leágazásig amin keresztül kijutnak a Dunára. 

Források:

https://dunaiszigetek.blogspot.rs/2013/02/ferenc-csaszar-csatornaja.html

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr8612779300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.