A jövevényponty: Ezüstkárász avagy Babuska
2017. augusztus 22. írta: Az ártéri ember

A jövevényponty: Ezüstkárász avagy Babuska

Bizonyára minden hazai horgász találkozott már Ezüstkárásszal, vagy ahogy Bácskában hívják: Babuskával. ezustkarasz2.jpgNevezik még Kínai kárásznak és ahogy Herman Ottó is leírta: Kövi kárásznak is. 

A tudományos neve Carassius auratus gibelio, sokan nem tudják, hogy a Carassius auratus (Közönséges aranyhal) alfaja. Eredeti élőhelye Kelet-Ázsia, Japán, Tajvan, Kína valamint az Orosz-Távol-Kelet, Dél-Kelet-Szibéria, az Amur és a Kolima folyók vízrendszere. Már a korai középkorban elkezdték terjeszteni, a 17. században érte el Európa dél-keleti részét, Bulgáriát és Görögországot. 1931-ben már a Balti-államokban is felbukkant. Magyarországi "honfoglalását" 1954-re teszik amikor is a Körösök menti halgazdaságokba érkezett egy szállítmány Bulgáriából, ekkor kezdett el rohamosan terjedni de már jóval korábban is jelen volt (Herman Ottó is említi). Mára csak Írország, Skócia, Norvégia, valamint Észak-Franciaország tekinthető babuskától mentes övezetnek. 

Legkedveltebb élőhelyei a lassú folyású folyók, holtágak, csatornák, tavak. Szaporodása különösen figyelemreméltó, s ez a gyors földrajzi terjedésének legfőbb oka. Sokáig rejtély övezte a kárász szaporodását mivel egy ideig csak ikrás egyedekkel lehetett találkozni, csak az utóbbi időben jelentek meg a tejesek nagyobb számban. De akkor, hogyan szaporodott el ennyire? A babuska szaporodási formája a spontán gynogenezis, ami egy ivartalan szaporodási forma. Halunk szinte akármilyen pontyfélével összeívik, ikráit a másik hal petéi mellé rakja, kakukk módjára. Az idegen pontyféle (bodorka, ponty stb.) hímivarsejtjei serkentik barázdálódásra a babuska ikráit anélkül, hogy az "apahal" kromoszómái részt vennének a folyamatban. Így nem jönnek létre kárász-ponty hibridek hanem a kikelő lárvák genetikailag tökéletes klónjaik lesznek anyjuknak vagyis mind nőstény babuskák lesznek. Akkor, hogy vannak egyáltalán hím egyedek?  Egyes feltételezések szerint aranyhalak kerültek a Dunába és ezek termékenyítették meg az ezüstkárász ikráit, mivel ez utóbbi faj képes az ivaros szaporodásra. A fent leírt ivartalan szaporodási forma nagyon előnyös egy terjedőfélben lévő halfaj számára de nem tartható fent hosszú távon, mert a belterjesség miatt betegségek és paraziták tizedelik meg az állományt. De a babuskának erre is van válasza, ugyanis végveszély esetén képes a nemváltásra akárcsak sok tengeri halfaj. Érdekes, hogy az ezüstkárász csak Európában szaporodott gynogenezissel az ázsiai állományban mindig is fellelhetők voltak hímek, igaz kis számban.

Sok horgász számára nemkívánatos hal, valaki viszont direkt babuskára specializálódik és még a halászlébe is tesz a jövevénypontyból. Horgászata általában úszós készséggel, ritkábban fenekezve történik, kukoricával csalizva. Vizeinkben 2 kilónál ritkán nől nagyobbra, a mgyarországi rekordot egy 1992-ben a Holt-Zagyvából fogott egyed tartja 3,55 kilóval. 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr4712770782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.