Vár állott, most kőhalom: a kiskőszegi vár nyomában
2018. május 26. írta: Kalinka Tamás

Vár állott, most kőhalom: a kiskőszegi vár nyomában

Aki már régóta követi a Felső-Dunamellék blogot, az már az elmúlt nyáron olvashatott Batina történelméről és800px-batina_002.jpg érdekességeiről, a Kiskőszegi kuriózumok elnevezésű négy részes cikksorozatban.

Akik még nem olvasták ezeket az írásokat, azoknak elmondom, hogy Kiskőszeg történelme igen messzire nyúlik vissza a múlt zivataros századaiba és rendkívül sokszínű: már kétezer évvel ezelőtt is jelentős átkelőhely volt itt a Dunán, római kolónia volt itt található és a legenda szerint még az igazságos Mátyás királyunk is megfordult itt annak idején. Az újkor sem hagyta megpecsételetlenül a vén Duna legkisebb gyöngyszemét, ugyanis az 1944-es batinai ütközet egyes hadtörténészek szerint a II. világháború egyik legrejtélyesebb indíttatású csatája volt, a fasiszták furcsa -látszólag teljesen ésszerűtlen helyválasztása miatt.

Na de, térjünk a lényegre: A római korban, pontosabban Diocletianus császár uralkodása alatt, sor került a birodalom határainak megerősítésére. Erre azért volt szükség, mert a keleti területekről (barbaricum) folyamatos fenyegéttést jelentettek a szarmaták, a jazigok, és a roxolánok. 

Kiskőszeg hegyéről, a 160 méter magas Gradac-ról a Báni-hegység egyik csúcsáról, ma is kiváló kilátás nyílik az egykori pogány vidékekre-tehát a mai Bácskára-így nem is volt kérdés, hogy hová fognak erődítményt építeni a rómaiak. (Fotók: kilátás Bácskára) Egyébként ezt a magaslatot akkoriban Aureus mons-nak, tehát aranyhegynek nevezték.

Időszámításunk szerint, valamikor a harmadik században tehát felépült a 200x220 méter alapterületű vár, mely az Ad Militare nevet kapta és a Ripa Pannonica határvédelmi vonal szerves részét képezte. Ez a citadella a mai Szovjet-emlékműtől valamivel délebbre helyezkedett el a hegygerincen. A vár alatt, a mai Batina helyén már akkor is egy kisebb település volt, mely a Bacincum nevet viselte. A kutatások arra engednek következtetni, hogy a temető a mostani iskola helyén lehetett.

Az 1800-as években még föld feletti részei is látszottak az egykori várnak, de a 20. század háborúskodásaiban a 20374738_839967889501798_2414582852501267686_n.jpgrom teljesen eltűnt a föld színéről. A vár helyén az amerikai Smithsonian Intézet szakemberei is ásattak, igen szép eredménnyel: számos lelet került innen elő, pénzérmék, különböző ékszerek, pecsétes téglák, egy ametiszt fülbevaló és egy gyöngyökkel teli edény is. A legérdekesebb lelet azonban egy kilométerkő volt, amelyen a 128-as szám volt látható, mint kiderült, ez a budapesti Aquincumtól mért távolság, római mérföldben kifejezve (1481m=1 római mérföld).

Érdekesség, hogy állítólag az 1400-as évek elején Luxemburgi Zsigmond király alatt, egy hatalmas lánc kötötte össze a batinai várat, a ma Küllőd (Kolut) határában található Békavárral, melyet faszeletek tartottak fent a víszfelszínen, ennek a szerepe az volt, hogy egy esetleges török hajós támadás esetén ne bírjon20375913_839968096168444_8122768020263522405_n.jpg továbbvonulni a flotta észak felé a folyón. Bár sokan úgy vélik, hogy ez csak mese, valójában könnyen meglehet, hogy a lánc tényleg létezett, ugyanis Budapesten is alkalmaztak ilyen védelmi technikák Zsigmond idején, s a lánc darabjai még meg is vannak Párizsban, Bécsben, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum raktárában.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr514004702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása