Aki tekintett már le a Batinai-hegyről Európa második legnagyobb folyójára, vagy aki tapasztalta már e folyam erejét valamily formában, az már egész további életében tiszteleg a Duna nagyságának. Aki állt már csendes időben a nagy folyó partján, annak nem kell magyarázni a közmondást: " A nagy folyóvizek csendes méltósággal folynak." 

Aki a bezdáni Révcsárdától vagy a Batinai-hegyről még nem látta a Dunát az sehol sem látta. A 640 méter széles és 30-40 méter mély meder a kontinens legnagyobb halai mellett háborús relikviákat, római kori kincseket és ki tudja még mit rejteget. Itt az 1426. folyamkilométeren a folyó vízhozama 920-6092 köbméter másodpercenként, a sodrása pedig 1,5m/s. A Duna Szerbiában Bezdánnál fagy be legtöbbször, általában minden második évben. Nemegyszer megesett, hogy feltorlódott jég miatt a katonaság is be kellett, hogy avatkozzon. Ilyenkor a 3 méter mély jégfuratokban 20 kilós aknákat robbantanak fel, de már volt, hogy repülőgépekről is bombázták a jeget. 1909. március 21-én 200 utász-honvéd dolgozott a jégtorlaszok eltávolításán. Utat kellett nyitniuk a flotillának, a sorozatos robbantások rengeteg halat elpusztítottak, a parton 50 kilós harcsák tetemei feküdtek.

Bezdánnál 1909. január 7-én mérték a valaha volt legkisebb vízállást (146cm), 1965. június 24-én pedig a valaha volt legnagyobbat (776cm). 

Bezdán és Kiskőszeg települések a Dunának köszönhették felvirágzásukat a 19. század közepén. Bezdán igen jelentős kikötővel rendelkezett, 1881. június 10-től hétfő kivételével minden nap indult személyszállító gőzös Bezdánból Budapestre és Zimonyba, pénteken és szerdán Orsovára valamint Galacra. Eme fejlett folyami infrastruktúrának tudható be az is, hogy igen sok híresség megfordult akkoriban Bezdánban: Gróf Apponyi Albert többször is járt a városban, sőt a városháza udvarán még beszédet is mondott, valamint meglátogatta a 48'-as forradalomban is részt vevő Schwell Títuszt. 

1881. június 21-én reggel érkezett Bezdánba Blaha Lujza, vele jött férje, báró Seplényi Ödön is. A hajóállomáson bezdáni színészek és rajongók fogadták, mielőtt Zomborba indult volna.

A jó öreg Ister (Ister-a Duna ókori neve) jónéhány katasztrófát is okozott, köztük a messzeföldön elhíresült 1956-os jeges árat és az 1965-ös koranyári árvizet. 

A folyam Bezdán és Kiskőszeg között igen szeszélyes, a meder közepén található az ún. Sarkantyús forgó amely helyen emberemlékezet óta örvények jelennek meg. Valószínőleg a fenéken valamilyen tereptárgy, feltehetően szikla idézi elő oly gyakran a víztölcséreket. 

Elhagyva a Dunán átívelő 51. hadtest hidat és a kikötőt, az első jelentősebb objektum az I. kőhányás, helyi nevén a Rajter. Ez, a kb. 50 méter hosszú ún. T-gát felfogja a sodrás erejét, így a mögötte lévő kis öböl meglehetősen nyugodt, de igen mély vízzel rendelkezik, ez a ragadozó halak kedvelt táplálkozóhelye és igen népszerű horgászhely, bár megközelítése elég nehézkes. A folyó mára igencsak "eltakarította" az I. kőhányást, 10 évnek ezelőtt még száraz lábbal át lehetett menni a "T-betű tetejére", most egy 20 méteres szakaszt már elvitt a Duna. 

3 kilométerrel lejjebb a II. kőhányás, helyi nevén a 29-es, már jóval nagyobb és tartósabb építmény, rengeteg homok gyülemlik fel körülötte, így nem csak a horgászok, hanem a fürdőzők is kedvelik.

A Dunát ezen a szakaszon mindkét partján erdőség övezi, a Vízjáró verőfény című horgászkönyv egyik szerzőjének története is e partokon játszódik. Emberünk az 1960-as években valamivel Apatin felett áztatta zsinórt, éjjel. A távolban a város fényei látszódtak, amúgy teljes csend honolt a tájon. Mivel kapás nemigen volt, az akkor fiatal író elbóbiskolt a parton, csakhogy egy hatalmas csobbanás felriasztotta. Leírása szerint, olyan hang volt, mintha magas part szakadt volna vízbe. A pecás eztán többször is hallotta a csobbanásokat, melyekről kiderült, hogy a Duna szelíd óriásai, a vizák 2-300 kilós egyedei okozzák, amikor a felszínen ugrándoznak.

Apatin után, 18 kilóméteren át nincs semmiféle település, a szerb oldalon fűzfaerdő, a horvát oldalon már a Kopácsi-rét. A következő település Aljmas, itt torkollik a Dráva a Dunába, s meghökkentő természeti jelenség tanúi lehetünk: A Duna szürke vize, találkozik a Dráva sötétbarna vizével. Eme összefolyásánál fogták 2016. májusában a jelenlegi világrekorder harcsát, amley 158 kilót nyomott és hossza 275cm volt.

Források:

-Dr.Balla Ferenc: Bezdán története a kezdetektől 1914-ig

-Bojniczky, Buzás, B.Foky: Vízjáró verőfény