A Hogyan működik az erdő? - első részében a gombák kulcsfontosságáról és a fákkal folytatott szimbiózisukról írtam. Most lássuk, miféle élőlényeknek ad még otthont az erdő és ezeknek milyen szerepük van a farengetegek életében.
Szinte hihetetlennek tűnhet a következő tény: Martin Groβner fakutató nemrég lepermetezte a Bajor-erdő Nemzeti Park egyik óriás fáját, mely 600 évével és 52 méteres magasságával egyben a terület legnagyobb fája is. Az alaklmazott insekdicid (rovarölő szer) a Pyrethrum volt. A lombkoronában élő összes rovar lepotyogott tőle. Rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a fenti világ mily fajtagazdag: 2041 állatkát számolt össze a kutató, ezek 257 fajba (!) voltak besorolhatók. És ezek csak a rovarok, azok közül is csak a lombkoronában élők.
Emlősöknek, madaraknak, kétéltűeknek, rovaroknak, sőt még más növényeknek is otthonául szolgálhat egy fa.
A gyökerek számos gomba és rovarfajnak adnak menedéket, pl. az ínyencek kedvelt és igen drága csemegéje, a szarvasgomba csak a tölgy és a bükk gyökerei közt fejlődik kielégítően.
Továbbá a szigorúan védett Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) hatalmas lárvája leginkább a Csertölgy (Quercus cerris) gyökerei közt táplálkozik, akár 8 éven keresztül, mielőtt öklömnyi bábbá fejlődne. Megjegyezném: a szarvasbogár Európa legnagyobb bogara, a 10 centiméteres hosszt is elérheti.
És ha egy fa elpusztul, még holtában is az életet szolgálja: a holt fatestnek létfontosságú szerepe van az erdő természetes megújulásában. Az elpusztultfa évszázadokon át halmozta fel magában a tápanyagokat, melyek igen hasznosak az új nemzedék magoncai számára. Csakhogy a csemeték sem jutnak hozzá egyről-kettőre a szüleik által hagyott "örökséghez". Más organizmusok segítségére szorulnak akik a fát humusszá alakítják.. Mihelyt a fa a földre zuhan, gombák és lebontó szervezetek sorozata várja a sorát, mindegyikük a bomlás egy stádiumára és a holt fa egyes részeire specializálódott