Valahol a Dunai-erdőben: Hová lett Bodrogvár?
2017. július 14. írta: Kouign amann

Valahol a Dunai-erdőben: Hová lett Bodrogvár?

Sok mindent mesélnek a réges-régi Bodrogvárról, amelynek omladékai,-már ha a egyes elméletek igaznak nem uj_microsoft_publisher_documentgs.jpgbizonyulnak-, valahol a Bezdántól délnyugatra fekvő Kalangyos-szigeten lehetnek az áthatolhatatlan ártéri erdőben. 

A vár már a honfoglalás előtt is létezett, bár ekkor még csak földvár volt. A szláv Zalán vezér székvárosa volt.  Akkoriban, még a mára teljesen eltűnt Vajas folyó is erre morotvázott(ennek a partján volt eredetileg a vár) s Anonymus krónikája szerint e folyam partján ütöttek tábort, Árpád vezetésével, a honfoglaló magyarok. A Duna és a Vajas közé ékelődő földvárat a magyarok elfoglalták (lásd: Vörösmarty Mihály: Zalán futása) és megerősítették, mivel Szent István királyunk ezt az erődöt tette meg Bodrog vármegye központjának. Nevének eredetéről nem lehet biztosat mondani, de lehetséges, hogy a magyarok nevezték el így a várat, mivel a korábban itt élő szláv törzseket Bodrikoknak hívták. Bodrogvárnak 1522-ben 147 adózó háza volt,  két kolostor is a fennhatósága alá tartozott, a Szent Kereszt pálos kolostort 1282-ben említik először és ez Bodrogtól valamivel nyugatra volt található a ma a sajtó által csak Liberland-ként emlegetett Sziga-szigeten. Keletre pedig a Szent Péter kolostor emelkedett, ez a mai Monostorszeg területén lehetett. Eme egyházi központokat a XVI. század végén teljesen lerombolta a török. Egyes források szerint I. (Szent) László királyunk kétszer is (1093, 1095) ezekeben a monostorokban és Bodrogvárban töltötte a húsvéti ünnepeket. 1095-ben itt fogadta a Clermonti-zsinat küldöttségét, s megígérte, hogy hadjáratot vezet a Szentföldre. Erre halála miatt nem került sor. 1241-ben Bodorgot is feldúlták a tatárok, de 1256-ra újjáépült. Bodrogvár fokozatosan elnéptelenedett, 1590-ben már csak 14 adózó házat jegyeztek fel itt. 

Gubitza Kálmán 1898-99-ben ásatott a Szent Kereszt kolostor helyén, díszes kőfaragványok kerültek elő (ezek a királyi alapításra utalnak), valamint II. István, II.(Vak)Béla, Károly Róbert és Ulászló királyok korából való fémpénzek. 

A vár elhelyezkedése igazi rejtély. Több elmélet is létezik, s a kutató dolgát félreértések és az adathalmaz véletlen hibái nem könnyítik meg. Dr. Balla Ferenc szerint miután a vár elhagyatottá vált, a Duna, mederváltása okán elöntötte. Azonban ma is szárazföldön lehet valahol Bezdántól délnyugatra a hatalmas ártéri erdőben , már ami maradt belőle. Pontos helyét illetően, egy kis kutatás arra enged következtetni, hogy a vár 7km-re nyugatra található Bartánytól, és 4km-re délnyugatra Bezdántól, kb. Vörösmart magasságában. Régi térképeken sajnos nem kivehető az elhelyezkedése, pontosabban nincs viszonyítási alap a mai térképekhez mivel e dokumentumok keletkezési idején nem voltak a közelben más jelentősebb települések és a Duna is közel sem a mai medrében futott. Egy 1768-as térképen pedig csak az egykori Szent Kereszt kolostor romjai vannak feltüntetve, melyek ma a senki földjén, a Sziga-szigeten találhatók. 

Bodrogvár pontos helye álítólag szerepelt volna az 1928-ban Hóman Bálint és Szekfű Gyula által kiadott Magyar történetében egy térképen de végül nyomdahiba miatt lemaradt róla.

A modern műholdefelvételeken látható egy képződmény épp a fenti adatok által behatárolt zónában, mely valamelyest felveti a gyanút. Ez egy erdőirtáson található szinte tökéletes kör alakú 170m átmérőjű hely ahol valami oknál fogva nem vágták ki a fákat. Ez persze csak feltevés...google_chrome_lnkejraa.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://szemelyemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr6812663671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.