A Karapancsai-erdő nagy része Szerbiában található, a Mohácsi-sziget déli felén, Kengyia szomszédságában. Magyarországi része a Duna-Dráva N.P fennhatósága alatt áll. Hatalmas területe nem egybefüggő erdőség hanem lápok és csatornák is találhatók itt. Nem tévesztendő össze a Béda-Karapancsával, amley a Duna jobb partján fekszik és ha úgy tetszik Gemenc "előerdeje". 

Szerbiai részét a Duna, az ún. Lassu-fok (II. kép), a Bajai-csatorna és a Szerb-Magyar határ fogják közre. Magyarországi részén, Hercegszántótól nyugatra található a híres karapancsai vadászkastély, melyben Ferenc József császár és II. Vilmos német császár szálltak meg amikor itt vadásztak. Az uralkodók által itt elejtett vadak trófeái ma is megtekinthetőek az ausztriai Bad Isch-ben lévő Kaiservillában. 

Történelme igen érdekes, a török hódoltság idején gyakran ebben az ősvadonban leltek menedékre a megszállók elől bújkáló magyarok. A Karapancsa név is tötök eredetű, s egy igazi horrortörténete az erdő névadója. A helybéliek szerint, amikor vonultak vissza a tötökök, pánikszerűen menekültek s minden tervezés nélkül belevetették magukat a dunai ősdzsungelbe. Itt az ingoványos talaj miatt a janicsárok kézről-kézre adták át az uralkodói trónust és a benne ülő szultánt. Néhány szerencsétlen úgy belesüppedt a lápba, hogy ottvesztek és még évekkel később is kiálltak a lápból a mumifikálódott testek ujjai. A név innen ered, ugyanis tötökül Kara=fekete, Pancsa=karom/köröm. Vagyis szószerinti fordításban Fekete karom az erdőség neve.

Amikor kiűzetett a török Magyarországról, akkor az egész Karapancsa Bellyei-uradalom része és Savoyai Jenő herceg tulajdona lett. Később a habsburg-Lotharingiai család tescheni ágának tulajdonába ment át a vidék akik a mai horvát oldalon mintagazdaságot szerveztek. Többször is próbálták intenzív mezőgazdaságra "kényszeríteni" a Karapancsát de a kiszámíthatatlan időszakos vízzelborítottság miatt ez soha nem sikerült. Vala 12 tóból álló halgazdaság működött az erdőben de e tavacskák mára elposványosodtak s az egészet visszavette a természet. 

Karapancsa igazi vadászparadicsom. Leginkább többszáz kilós vadkanjairól és kapitális agancsot viselő gímbikáiról híres a vadászok körében. Több híres ember vadászott már itt és ejtett is el nagyvadat a terítékre, pl. Ferenc József, II. Vilmos, Josip Broz Tito, Moša Pijade stb. 

Gyertyános-tölgyes erdeje a fokozottan védett nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) élőhelye. Európa legnagyobb rovarának hatalams lárvája akár 8 évig is táplálkozik a kocsányos tölgy gyökerei közt míg végül öklömnyi bábbá fejlődik. A hím szarvasbogár 10 centiméteres is lehet.