Mint azt már egy előző cikkben leírtam, mostanra a  Bajai-csatorna kiváltképp gyakran "üldözött" halává vált az Észak-Amerikából(a Missisppi vízgyűjtőterületéről) behozott pisztrángsügér (Micropterus salmoides). 

A Bezdán környékén csak Bass-nak nevezett díszsügérféle nem keverendő össze a fekete sügérrel (Micropterus dolomieu) amely szintén Amerikából származik, de nálunk csak telepített halastavakban fordul elő, kis számban. 

Európába először Max Borne hozta be a pisztrángsügeret 1883-ban, az eredetileg 45 darab sügérből álló szállítmány a hosszú tengeri út végére mindössze 10 egyedre zsugorodott. Ezeket németországban telepítették be, majd e tíz hal leszármazottjaival telepítették be egész Közép-Európát, beleértve Magyarországot is. 1909-ben hozták először a Balatonba(itt hosszú távon sikertelen volt a telepítés), és nem sokra rá a Dunában és Drávában is megjelent. Mivel azonban halunk nem szereti a gyors sodrást és a zavaros közeget a nagy folyókból a csatornákba és holtágakba húzódott vissza s közben állományának egyedszáma igencsak megcsappant. Végeredményben az egész magyarországi telepítés sikertelennek lett elkönyvelve, mivel a pisztrángsügér csak a tiszta vizű, nyugodt holtágakban és csatornákban "vetette meg uszonyát".  Érdekesség, hogy Max Borne személyéhez köthető a törpeharcsa behozatala is, szóval ha arasznyi "törpike" ostromolja horgunkat, mostmár van kit átkozni. A Bajai-csatorna egyik öreg horgásza mindig azt mondta ha semmirevaló kis törpét fogott, hogy: "Kisebb mint a bab, de jobb mint a krumpli!"

A Bajai-csatorna, főleg a partmenti dús vízi vegetáció miatt,  ideális élőhely a pisztrángsügér számára, ugyanis a halnak ivadék korában is, búvóhelyként, majd kifejlett korában is leshelyként, szüksége van a hínárra. Egyébként a bass a 30 fok feletti vízhőmérsékletet és a szélsőségesen alacsony oxigéntartalmat is gond nélkül elviseli. 

A pisztrángsügér nálunk maximum 3-4 kilóra nől meg, de a 2-2,5 kilós példány már ritkaságszámba megy. A Bajai-csatornán a 90-es évek elején volt egy sügérfogó verseny és e vízből ekkor került ki az akkori Jugoszláv rekorder ami több mint 2  kilós volt. A magyarországi rekordot egy 3,7 kilós példány tartja 2001-óta. Azóta fogtak már a Bajaiban 3 kilós pisztrángsügért is.

A pisztrángsügér április és május hónapokban ívik, a hím egyed akár 1 méter átmérőjű fészket is készít a fenéken, majd a nőstény és és a hím felváltva őrzik a petéket. Ekkor a bass igazán "napkárász természetűvé" válik és mindenáron védelmezi az ikrákat, és ironikus, hogy épp a mohó napkárászok merik csak megközelíteni a ragadozó ivadékait.  A pisztrángsügér egyébként a rendkívül káros napkárász (Lepomis gibbosus) egyetlen természetes ellensége.

Horgászata igazi sport, mindig pergetve történik bár néhány horgász szerint a Bajai-csatorna keskeny szakaszán fenekező készséggel, halszlettel csalizva is foghatók a bass apróbb egyedei. Rendkívül agresszív ragadozó, mindig a hínár vagy víz alatti tereptárgyak közvetlen közelében portyázik és fejvesztve támad. A mindössze 15 centis egyed is megtámadja a hasonló méretű műcsalit és hatalmas szája lévén könnyedén be is kapja azt. Angol nyelvterületen nem véletlenül nevezik largemouth bass-nak azaz nagyszájú sügérnek. 

Gyakorlatilag minden műcsali fogós a pisztrángsügérre nézve, "hirtelen haragja" miatt. Leginkább a 15-20 centis gumi gilisztákat szokták alkalmazni a száránál görbített ún. worm shoot horoggal, mindenféle ólomnehezék nélkül. Ezt kell nagyon lassan vontatni a hínármező szélében s van, hogy a célhal egész a csónakig követi a csalit de nem harap rá. Továbbá nagyon népszerűek még a békát formázó csalik és a kisebb körforgók is. 

Húsa igen ízletes, íze süllőszerű míg állaga a harcsáéval vetekszik. Szinte szálkamentes, sütésre ideális.